8. Paintballl

*Lara*

Amint hazaértem bevágtam a bejárati ajtót és ledőltem a díványra. Mi van velem? Ha csak szó esik Liamről, vagy éppen vele beszélek, el pirulok. Elég rágondolnom, és már attól is mosolygok. Nem kétség, fülig szerelmes vagyok. De vajon ő is így érez? A múltkor olyan rideg és visszahúzódó volt. Nem tudom mit gondoljak. De ma muszáj  lesz kiderítenem, hogy érez-e irántam valamit. Bár nem hiszem, hogy paintball-ozás közben sok minden kiderülhet, de majd meglátjuk. Felmentem a szobámba, felkaptam magamra egy fehér mintás pólót, ami lehet, hogy nem lesz jó paintball-hoz, de mindegy, és a pólóhoz egy térdgatyát vettem fel. Jól el telt az idő. Ha a fiúk pontosak, akkor öt perc és itt vannak. Nem viszek magammal semmit, mégis minek? Fogtam egy papír fecnit és egy tollat, hogy írjak anyának egy kis üzenetet. "Anyu, majd nem tom mikor jövök, elmentem a srácokkal bohóckodni. Puszi: Lara <3" Mikor megírtam, fogtam egy mágnest, és kiraktam az üzenetem a hűtőre. Mikor ezzel végeztem, hallottam is, hogy csöngetnek. Felkaptam a lakáskulcsot, és kinyitottam az ajtót. Liam állt ott. Hál' Istennek. Olyan rég láttam, úgy hiányzott....ááááh hagyd abba Lara!!!!
-Szia, megjöttünk.-mosolygott rám. Azt hittem elolvadok.
-Helló. Oké mehetünk is, csak egy pillanat.-mondtam, majd bezártam az ajtót, a kulcsot pedig a résnyire nyitott ablakon bedobtam. Igen jó módszer. Liam csak mosolygott az egészen.
-Kész vagyok.-mondtam egy vigyor kíséretében, majd elindultunk az autó felé, és beszálltunk.
Kórusban köszöntek a fiúk, és indultunk is. Az úton végig hallgattam a hülyeségüket, főleg a mellettem lévő Zayn és Louis poénkodását. Ezek nem nagyon bírnak leállni.
-Szárazföld!!!-kiáltott fel Louis, majd a földre vetette magát, és azt kezdte csókolgatni. Szét röhögtem az oldalam. Azért nem gondoltam volna, hogy ilyen elmebeteg.
Mikor már Louis kitombolta magát az örömtől, elmentünk a "felszerelésért". Mikor már mindenki felvette azt amit kellett, kimentünk a terepre. Mivel Hatan voltunk, így két csapat lesz egymás ellen. Az én csapatom kapott 1-1 piros szalagot, így azt felkötöttük a karunkra. A csapatok: Liam-Harry-Én és Louis-Niall-Zayn.

-Mehet a menet?-kérdezte vigyorogva Harry.
-Nagyon lealázunk titeket.-mondta egy gonosz röhögés kíséretében Zayn.
-Na azt megnézném.-mondta erre vigyorogva Liam.
Én meg sem mukkantam. Mit is keresek én itt? Hiszen játszani sem tudok.
-Majd Laranak megkegyelmezünk.-veregetett vállba Niall.
-Kösz, de nem kell.-mondtam, és kinyújtottam rá a nyelvem.-Lehet,  hogy kezdő vagyok, de most már nem leszek.-mosolyogtam rá.
-Hát ahogy gondolod.-válaszolta a szöszi.
-Akkor elkezdjük, vagy csak beszélgetünk?-mosolyogtam a többiekre.
-Persze, hogy kezdjük.-válaszolták erre, majd a két csapat a pálya két végébe futott.
Mivel a pályán ilyen felfújható micsodák voltak, (Bocsánat a kifejezésért, de tényleg azok voltak) ezért azok mögé vonultunk fedezékbe. Az egész pálya teli volt ilyenekkel.
-Lara, te maradsz hátul, fedezz minket.-vigyorgott rám Harry.
-Oké, azt hiszem.-mondtam kicsit bizonytalanul, majd Liamre sandítottam, aki a pálya feltérképezésével foglalatoskodott.
Harry is a pályát figyelte én pedig Liamet kezdtem bámulni. Hirtelen Liam rám kapta a tekintetét, arcom elpirult, tekintetem pedig a földre szegeztem. Rajtakapott. Basszus, miért bámultam? Megszólalt a jelzőhang, miszerint kezdhetünk.

                                                                             ***

A hosszú csata után a győztes a másik csapat lett.
-Bocsi srácok, az én hibám.-motyogtam.
-Ne hülyéskedj már. Mi basztuk el.-vigyorgott Harry.
-Igaza van Harrynek. Nem a te hibád.-mosolygott Liam, és átkarolt. Te jó ég. Olyan édes.
-Ömmm...Liam beszélhetnénk?-kérdeztem picit zavartan.
-Persze. Rosszat tettem?-kérdezte nevetve, közben elindult utánam.
-Nem, dehogy.-mondtam és távolabb mentünk kicsit a srácoktól.
Mikor már annyira elmentünk a fiúktól, hogy kizárt, hogy hallják, neki kezdtem.
-Csak azt akartam kérdezni, hogy mi bajod velem....-néztem rá zavartan.
-Veled?-nézett vissza nagy szemekkel.
-Ahham.
-Semmi. Mert?
-Olyan fura vagy velem. A csapatból mindenki jól el van velem, csak te vagy kicsit távorságtartó, és gondoltam megkérdezem, hogy mi ennek az oka.-folytattam tovább.
-Ahhhj...jóó elmondom végre. Szóval az van, hogy...-kezdte, de nem tudta befejezni a mondatot.
-Jöttök fiatalok? Megyünk kajálni.-ugrált oda Louis, megzavarva a beszélgetésünk.
-Öreg, beszélgettünk.-förmedt rá Liam.
-Bocs, de ha nem jöttök, akkor itt maradtok.
-Persze, hogy megyünk-mondtam erre, majd vissza mentem a többiekehez.
Késöbb már mindenki a Nando's-ban falta a kajáját. Szó szerint. A jóllakott kiscsapat végül beszált a kocsiba, és haza furikáztak engem.
-Köszi a mai napot srácok. Nagyon jól éreztem magam.-mondtam nekik mosolyogva.
-Mi is. Jó társaság vagy.-válaszolt a többiek helyett is Louis.
Erre mindannyian vigyorogni kezdtek.
-Akkor szisztok. Majd még találkozunk.-mondtam, és kinyitottam a kocsi ajtót.
-Szia.-válaszolták egyszerre, majd amint becsukódott a kocsi ajtaja, el is mentek.
Bementem a lakásba. Anya sehol, szóval felmentem szobámba gépezni....


*Liam*

Mikor már kiraktuk Larat, ráförmedtem Louis-ra.
-Haver, mi a francot csináltál?
-Mivan?-nézett olyan hülye képpel.
-A paintball pályán. Majdnem bevallottam Lara-nak, hogy mit érzek, de te oda pofátlankodtál.
-Chhhööö....nem tehetek róla, hogy te ilyen nyuszi vagy. Csak menj oda simán és mond el. Igazán nem értelek.-mondta, és elfordult. Nah ez hiányzott még. Hisztizni fog Louis....