10. Kérsz egy kis jeget?!

Sziasztok! Úgy látom, nem sok olvasóm van. Szóval, következő bejegyzést csak akkor hozok, ha itt meglesz 3-5 hozzászólás. Jó olvasást. Xoxoxo Angel


*Liam*

-Skacok! Tíz perc múlva ott kell lennünk Lara-nál. Siessetek!-kiabáltam a többieknek.
-De ő iskolában van. Még csak délelőtt van. Ilyenkor nem végez.-értetlenkedett Niall.
-Tudom. Azt mondta, hogy majd elmagyarázza.-válaszoltam neki.
A többiek változatlanul feküdtek a tévé előtt. Ránéztem Niall-re.
-Segítesz?-vigyorogtam, mire bólintott.
A következő pillanatban megfogtuk Harry, Zayn és Louis lábát, majd egy szép mozdulattal lerántottuk őket a díványról. Niall-el mindketten röhögésben törtünk ki, amire a válasz csak pár halk motyogás volt.
-Hallottátok nem?! Indulunk....-mondtam, majd megfogtam a kocsikulcsot és a többiekkel a nyomomban kimentem a kocsihoz majd beszálltunk. (szerk.megj.: csak mondom, hogy a kocsi 8 személyes (: )
Hamarosan meg is érkeztünk Lara-hoz és kiküldtük Louis-t, hogy szóljon neki megjöttünk.


*Lara*

Lent ültem a nappaliban és éppen a kedvenc Converse cipőmet próbáltam felrángatni a lábamra több-kevesebb sikerrel, amikor csöngettek. Egy utolsó rántással felhúztam magamra, majd lógó cipőfűzővel az ajtóhoz siettem és kinyitottam, de abban a pillanatban le is hajoltam, hogy bekössem a cipőm.
-Szia-mondtam a cipőfűzőmmel babrálva.
-Helló.-hallottam Louis hangját.
Végeztem a cipőmmel. Háhhhh....azt hittem már sosem fogok... visszasiettem a nappaliba, felkaptam a lakáskulcsom és a telefonom, majd amikor kimentem bezártam az ajtót és végre ránéztem Louis-ra.
-Mizu?-kezdtem vidáman.
-Te jó ég!!! Veled meg mi a franc történt Lara?-kérdezte szinte sokkosan, gondolom a monoklim hatására.
-Semmi. Jó a sminkem mi?-fogtam poénra a dolgot.
-De komolyan....mit csináltál te?-kezdett el fürkészni.
-Majd elmondom.-válaszoltam és lehajtott fejjel a kocsi felé mentem.
Beszálltam a kocsiba Louis társaságában.
-Helló skacok.-vettem fel ismét a vidám formámat, amire a reakció ugyan az volt mint Louis-é.
-Mit műveltél?-kérdezte sokkosan Harry.
-Jól vagy?-jött a következő kérdés Liam-től.
-Miért nem szóltál, hogy verekedtél. Mentem volna kamerázni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény vagy.-vigyorgott rám Zayn.
Niall az nem szólalt meg, csak bámulta az arcom.
-Jól vagyok és nem történt semmi.-válaszoltam kicsit türelmetlenebbül.
-Mesélj, mert addig sehova nem megyünk.-mondta Liam hátrafordulva hozzám a hátsóüléshez.
-Nem lehetne később, ahol jobban elférek?!-néztem a két mellettem ülő fiúra, akik nem mások voltak mint Niall és Louis.
-Rendben.-mondta Liam, majd gázt adott és elindultunk. Az út csendben telt. Viszont amikor megérkeztünk mindannyian engem néztek. A házuk előtt voltunk. Huhhh....nem tudok menekülni. Mindannyian bementünk a házba és leültünk a nappaliba.
-Kér valaki inni, vagy enni?-kérdezte Niall megtörve a csendet, mire válaszul mindenki csak a fejét rázta.
-Szóval mi történt csajszi?-kérdezte vigyorogva Zayn.
-Nah szóval. A suliban van egy csaj Lindsay és azt mondta, hogy.....mindegy is, hogy mit mondott, az a lényeg, hogy kiakadtam tőle és hát.....behúztam neki egyet, mire ő vissza ütött és egy tanár szedett szét minket. Az igazgató meg felfüggesztett egy pár napra.-vázoltam fel röviden a helyzetet.
-Wow...nem gondoltam volna rólad.-vigyorgott rám Harry.
-Nem csalódtam benned.-viccelődött Louis.
-Mit is mondott neked amin ennyire kiborultál?-kérdezte érdeklődve Liam, mintha érezné, hogy köze van a dologhoz.
-Lényegtelen.
-Akkor most nem lenne egy lila karika a szemed körül és nem lenne a szád kicsattanva.-állapította meg.
-Hahaha.-mondtam, majd rányújtottam a nyelvem.
-De azért jól vagy? Nem fáj semmid?-kérdezte még mindig érdeklődve Liam. Istenem...olyan aranyos amikor aggódik.
-Csak egy kicsit fáj a fejem, amúgy jól vagyok.
-Hozok rá jeget.-mondta erre és a konyha irányába ment.
-Én is megyek. Amúgy is éhes vagyok.-mondta Niall, majd Liam után vetette magát.
Én csak pislogva néztem a két srác után.
-Ne lepődj meg. Liam mindig ilyen gondoskodó.-mondta magyarázkodva Louis.
-Mi? Jah nem az, csak...áhh mindegy.-mondtam össze-vissza.
-Akkor mi?-kérdezte most Harry és mindhárom fiú engem fürkészett.
-Úr Isten...hogy tudtok így nézni?!-fakadtam ki, és röhögni kezdtem.
Ekkor Harry telefonja csörrent meg, amit kapkodva fel is kapott. Hmm-mögött és ahá-zott néhányat a telefonba, majd letette.
-Srácok sajnos mennünk kell. Valami interjú lesz.-mondta, pont akkor amikor a konyhából vissza tért a másik két fiú is.
-De nem hagyhatjuk egyedül Lara-t.-mondta felháborodottan Louis.
-Nem vagyok kisgyerek Louis. Majd haza megyek.-mondtam kicsit sértetten.
-Nem mész innen sehova. Majd a fiúk azt mondják, hogy rosszul vagyok azért nem mentem az interjúra. Én itt maradok veled.-mondta határozottan Liam, ami nagyon jól esett.
-Akkor császtok. Sziasztok.-mondta Harry, majd a többi fiúval a sarkában kirobogott a házból, és már csak azt hallottuk, hogy beindítja a motort és elhajt.
-Tényleg nem kell rám vigyázni. Nem zavarok. Haza gyalogolok.-kezdtem magyarázkodni és álltam is fel a díványról.

-Megmondtam, hogy nem mész sehova.-mosolygott rám Liam, majd óvatosan visszanyomott a díványra és mellém ült. A jég egy konyharuhában volt, és a kezében tartotta.
A jeget óvatosan a bal szememre helyezte, amint én mindkét szememet lehunytam. Éreztem a közelségét, az illatát. Elég közel lehetett hozzám, ugyanis még a szuszogását a bőrömön is éreztem. Egyre jobban vert a szívem, szinte kiakart törni a mellkasomból. Nem bírtam ki. Hozzá kell érjek. Felemeltem bal kezem és a kezére tettem amellyel a jeget tartotta. Hirtelen azt hitte, hogy átakarom venni, és húzta volna el a kezét, de én ott tartottam. Ez így olyan jó volt. Lassan leeresztettük a jeget, én pedig kinyitottam a szemem. Fürkésző tekintetével találtam magam szemben. Enyhe mosolyra húzódott szám, mire az övé is. Nem tudom mennyi ideig nézhettük így egymást, de egyikünk sem akarta abbahagyni. Csupán egy gond volt. Az, hogy valami megzavart minket. A telefonom jelzett, hogy sms-t kaptam. Kelletlenül kikaptam a zsebemből és megnéztem ki írt. Harry volt. (Igen...megvan a telefonszáma) "A ház egybe maradjon, és nem akarok széttépett ruhadarabokat találni a földön ha haza értünk. :D" ezt írta. Erre röhögni kezdtem.
-Nézd mit írt Harry. Ez totál idióta.-mondtam nevetve, majd oda adtam Liam-nek a telefonom.
Elolvasta, majd az ő szája is mosolyra húzódott.
-Szóval, mit csináljunk amíg a többiek nem érnek vissza?-kérdezte tőlem.
-Nem is tudom. Beszélgessünk.